,,Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!”

Ki ne ismerné a furfangos szegénylegény történetét, aki háromszor fizeti vissza a kölcsönt a kapzsi és gőgös uraságnak?

Harmadik osztályos tanulóink Kreka Ágnes tanító néni vezetésével témahét keretében dolgozták fel a Lúdas Matyi történetét a magyar nyelv és irodalom órákon. Egy igazán jó hangulatú színjátékot sikerült megvalósítaniuk lelkesedésüknek és szorgalmunknak köszönhetően!

20151118_105138

A szereposztás a következőképpen alakult: 

SZEREPLŐK: 

Lúdas Matyi: Bene Ádám

Döbrögi: Paksi Csaba

Matyi édesanyja: Virághalmi Letícia 

Hajdú: Antal Félix 

Pandúrok: Kiss-Bárány Zalán, Hegyi Kristóf, Pacza Martin 

Lókupec: Franta Dorián 

Füvesasszony: Ükös Viktória 

Vásári kikiáltók, árusok: Szücs Diána, Megyeri Petra, Szász Patrícia 

Libák, az úri ház népe, nép a vásáron: Buczkó Boldizsár, Besszer Richárd, Erdélyi Diána, Leiner Jázmin, Hegyi Vivien 

Mesélő: Friesz Botond

További képek a Galériában tekinthetők meg! 🙂

,,Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked!”

Diákjaink műsorával  emlékeztünk meg a magyar nyelv napjáról 2015. november 13-án. 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet államnyelvvé tevő törvényt. Ez a történés nagy lendületet adott a független, magyar nemzetté válás útján, és buzdítóan hatott mind a nemzet fejlődéséért küzdő reformkori hazafiak, mind a költészet erejével harcoló irodalmi nagyjaink számára.

 „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog…..Soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig tehetségig mívelni kötelesség” 

A magyar nyelv előtti tisztelgésünk alkalmával elhangzott Kölcsey Ferenc unokaöccséhez írt intelmének előbb idézet néhány sora is. Igyekeztünk felhívni a magyar nyelv szépségén kívül arra is diákjaink figyelmét, hogy a magyar nyelv népünk, és  kultúránk hordozója, benne foglaltatik minden, ami magyarságunk alapja. Mindennapjaink elengedhetetlen része a nyelv, a segítségével tudjuk gondolatainkat közölni, és neki hála megfogalmazhatjuk érzéseinket, vágyainkat. Édesanyánk ezt a nyelvet bízta ránk, ezen sírhatunk, szomorkodhatunk, vagy éppen örülhetünk.

,,Köszönöm, édes anyanyelvem,

Te gyönyörű, egyetlenegy,

Hogy nekem adtad hangjaid zenéjét

S megengedted, hogy szívem dobogását

Magyarul muzsikáljam;

Hogy hangszer lettél szent érzéseimben”

/Sajó Sándor: A magyar nyelv/

writingXimgX1

Hasznos tanácsok hangzottak el nyelvünk védelmével kapcsolatosan, és kutattuk a legszebb magyar szavakat is.  De vajon melyek azok?  Erről jeles költőnk  Kosztolányi Dezső a következőket fogalmazta meg:

 ,,Egy francia folyóirat azt az oktondi-bájos kérdést intézi az irodalom jeleseihez, hogy melyik a tíz legszebb szó. Erre komolyan nem lehet felelni. Olyan, mintha azt kérdeznék tőlünk, hogy melyik a zongora legszebb hangja. Minden a hangok viszonyától és pillanatnyi lelkiállapotuktól függ.”

Végül találtunk bizonyítékot arra is, hogy ma is alkotó kortárs írók, költők, zenészek napjainkban is élnek a nyelv szépségeinek lehetőségeivel.