Szerző: Varga Beáta

Irodalmi teadélutánt tartottunk az ötödik osztályosokkal, ahol a gyerekek a számukra leginkább tetsző kortárs költők verseiből olvastak fel egymásnak. Célunk a versek szépségének felfedezése mellett az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az irodalom napjainkban is él, és bizony rendkívül sok tehetséges kortárs költő tollából születnek értékes alkotások. Ezekből jó néhányat interneten is megtalálhat a versszerető közönség. A gyerekek időt nem sajnálva böngésztek, keresgéltek, és bizony mindenki megtalálta a ,,saját versét”, amely hatással volt rá és megérintette a  lelkét.

 

 

 

 

A felolvasás alatt óriási érdeklődéssel hallgatták az olykor elgondolkodtató olykor humorral fűszerezett műveket, és tapssal fejezték ki elismerésüket egymásnak.  Kiválasztottuk a legügyesebb előadókat is, és a választásunk Tuchmann Csengére és Horváth Andrásra esett! Nagyon ügyes volt mindenki, és egy igazán jó hangulatú délutánt tölthettünk együtt a kortárs irodalom jegyében.

Téged is zavar hogy az utcákat, tereket, erdőket szemét borítja be? Minket igen! Ezért is csatlakoztunk idén újra az önkormányzat önkéntes szemétszedési kezdeményezéséhez, amely a TeSzedd! elnevezést viselte. A szemétszedés amellett hogy egy közösségi program volt számunkra újabb lehetőséget adott arra, hogy drága kis lakóhelyünk szépítéséért mi is tegyünk, és tisztábbá varázsoljuk környezetünket! Kesztyűt húzva és zsákot ragadva indultunk el osztályonként a kijelölt utcákon, és  lelkesen szedtük az eldobált szemetet. Külön boldogság volt számunkra, hogy több lelkiismeretes szülő is csatlakozott hozzánk, nekik ezúton is köszönjük a segítséget!

A negyedik és ötödik osztályos tanulóink a Művelődési Házban origamis délután keretében fejleszthették kézügyességüket. Az önkormányzat és Soltész Szilvia szervezésének hála valósult meg a program. A gyerekeket Szabó Tamás vezette be az origami rejtelmeibe, akinek több kiállításon is szerepeltek már alkotásai.  Nagyon jó hangulatban telt a délután, és a gyerekek büszkén és örömmel vitték haza az elkészült műveket!

Április 22-én nyolc főből álló csapatunk egy izgalmas akadályversenyen vett részt Nagyberényben. Rengeteg izgalmas és szórakoztató elméleti és gyakorlati feladatot oldottunk meg a nap folyamán, és jókedvűen tettük meg az előre kijelölt távot, hol gyalog, hol biciklivel. A rímfaragás mellett hidat építettünk, diót törtünk és daráltunk időre, állatos feladatot oldottunk meg, lufit pukkasztottunk darts nyíllal, tárgyakat kutattunk és azonosítottunk némi fény segítségével egy sötét pincében, és a biztonságos biciklizéshez szükséges kellékeket ismertünk meg. Két fő a horgászatban igyekezett erősíteni a csapatot. Egy elültetésre alkalmas facsemetét is vittünk magunkkal. Az ötödik helyezés sem szegte kedvünket, mert egy kellemes napot töltöttünk a verseny helyszínén!

Ezúton is köszönjük a szervezőknek a lehetőséget!

Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, melyről 2000-ben határozott a kormány, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján. 1944-ben ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását, és a zsidóság ide zárását a korabeli Magyarország területén. Iskolánkban minden évben emlékműsor és vetítés keretében emlékezünk meg erről az eseményről.  A témához kapcsolódó versek mellett az akkori történések is megelevenedtek a gyerekek számára a három előadónak, Ábrahám Bencének, Sipiló Jázminnak és Friesz Fruzsinának hála. A felkészülésüket Eszter néni segítette.

 

Radnóti Miklós: Töredék

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős, –

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit, –

az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,

mikor gyermeknek átok volt az anyja,

s az asszony boldog volt, ha elvetélt,

az élő írigylé a férges síri holtat,

míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.

……………………

Oly korban éltem én e földön,

mikor a költő is csak hallgatott,

és várta, hogy talán megszólal ujra –

mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –

a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.