Kedves Olvasó!

Iskolánk honlapján új sorozatot indítunk: Ádánd nevezetességei gyerekszemmel …címen.

Célunk  e rovat indításával, hogy gyerekeink ne csak tudjanak a falu egy-egy nevezetességről, hanem megismerjék annak történetét, múltját és megértsék annak fontosságát a jelenben.

Célunk továbbá, hogy – amennyiben lehetséges- utána kutassunk egy-egy emlék történelmének, megkeressük azokat az ádándi lakosokat, akik hozzáadhatják munkánkhoz tudásuk, emlékük legjavát.

Szeptember elején első állomásunk a Vaskereszt megismerése volt. Aktualitását az adta, hogy 2010. augusztus 20-án  került sor a kereszt újraszentelésére, környékének rendbetételére.

A Vaskereszt-vagy ahogyan a helyiek nevezik:Vasköröszt-történetéről nagyon keveset tudunk, hiszen írásos források szinte egyáltalán nem állnak rendelkezésünkre.

Amit ma tudunk az szájhagyomány útján öröklődött, így bizonyára pontatlanságokat is tartalmaz.

Az útszéli kereszteket nem az egyház állítatta, így a ságvári út mentén magasodó keresztet sem. Azok az emberek akik több évtizede élnek a faluban, úgy emlékeznek, hogy a kereszt már a II. világháborúban is állt, sőt valószínű, hogy állíttatásának időpontja az 1765-ös év Állíttatója:Vizeki Tallián János.

Az útmenti feszületek a nép életében jelentős szerepet töltöttek be: gyalogosan vagy lovasszekereikkel előtte elhaladó embereket vagy megállásra késztette vagy egy-egy fohász elmondására emlékeztette őket.

A keresztet 2008-ban vandálok megrongálták,ellopták tartóoszlopát.

2010-ben a keresztet felújították megáldására augusztus 20.-án került sor.

Szabó Laura hatodik osztályos tanuló élménybeszámolójából:

„Az iskolától indultunk a vaskereszthez, a többség biciklivel, ketten autóval mentek. A vaskereszt Ádánd határában található, mely a település egyik nevezetessége. Az eredeti, régi keresztet 1765-ben állíttatta Vizei Tallián János. Ezt a keresztet 2008-ban vandálok ellopták. Az új keresztet 2010. aug. 20-án szentelték fel, áldották meg. A megmaradt részeket felújították, és most teljes pompájában áll. A keresztet jelzésképpen állították. A közelben lévő major is a keresztről kapta a nevét.”

A második állomásunk: a zsidó temető

A zsidó temető Ádánd határában található egy magaslaton. A temető több mint háromszáz éves. A sírok mára nagyon lepusztultak, az időjárás viszontagságai és  a rongálások miatt. A faluba idén nyáron Budapestről érkeztek diákok, és megkezdték a sírok rendbetételét.

Bakos Benjámin hatodik osztályos tanuló beszámolója:

,,Szeptember 30-án délután bicikliivel ellátogatott az osztályunk az ádándi zsidó temetőbe. Ez a hely a falu határában található, egy lépcsőn jutottunk fel a temetőhöz. A temetőnek csak egy része látogatható, mert a többi a nagy esőzések miatt leomlott vagy gaz nyelte el. A helyszínen a polgármester tartott rövid előadást, amelyből a következő információkat tudhattuk meg: A temető alapterülete kb. 1 hektár, a XVIII. században épült, ekkor temettek először. Az utolsó temetés az 1960-as években történt.  Az utolsó eltemetett egy koncentrációs táborból szökött férfi volt. A sírok azért ilyen egyszerűen kivitelezettek, mert az izraelita vallás tiltja a pompát. A sírkövek mindkét oldalát feliratozták, mert az egyik felén héberül, míg a másikon magyarul olvasható a név. A zsidóknak volt egy zsinagógájuk is a faluban, az Etelköz utcában, ami a II. világháborúban megsemmisült.”

Tandari Benjámin élménybeszámolójából:

,,Ebben az írásomban a zsidó temetőt fogom bemutatni. az osztályfőnökkel megbeszéltük, hogy egy csütörtöki napon kitekerünk a temetőhöz. Tanár nénivel fél egy körül elindultunk, de mi nem sejtettük, hogy ilyen meredek lesz az emelkedő a temetőhöz. A hegy aljánál az osztály fele megállt, és toltuk a biciklit felfele. Nagyon fáradtak értünk fel, és még egy lépcsősorral is meg kellett birkózni. Eszter tanár néni és igazgató bácsi is velünk tartott, ők kocsival érkeztek. Felértünk a hegyre, a polgármester tartott nekünk egy kis előadást, amit meghallgattunk. A történet után lehetett csak fotózni, körülnézni. Majd ezután indultunk is haza. A lefele út már jóval gyorsabban ment, nagyon élveztem a gurulást.”

Egy újabb állomás: Az Ádándi Római Katolikus templom

2011. március 30.-án honismereti óra keretében, ellátogattunk  a Római Katolikus Templomba. Ezen alkalmon iskolánk 1.,5.6. és 7. osztályos tanulói vettek részt, Kiss Éva , Takács Anna, Ferencz Péter Attila valamint Isóné  Poncsák Eszter tanárok vezetésével.

Bara Adolf Atya nagy felkészültséggel, de „gyermeki nyelven” szólva mutatta be a templomot. Először a templom történetéről hallhattunk, amelyből megtudhattuk, hogy  Isten házát  1747-ben a Tallián család építette, a Szentháromság tiszteletére, barokk stílusban. A templom felszentelésének pontos évszáma is ismeretes: 1747. június 4-e. Az épület ekkor még toronnyal nem rendelkezett, de1778-ban Vizeki Tallián János-atyjának tett fogadalmának eleget téve-tornyot építetett a templom elé.

A templomon belül, a padok előtt a falon, jobb és bal oldalon 2-2 tábla őrzi az itt nyugvó,( a templom kriptájában) Tallián családból származó emberek nevét és néhány -rájuk vonatkozó-adatot.

Itt nyugszik: Szentgyörgyi Horváth Terézia ( Tallián János felesége) , Vizeki Tallián János, Zichi Anna, Vizeki Tallián Gábor.

A történeti áttekintés után a plébános Úr a templom berendezéséről, többek között az : oltárról, a szószékről, keresztelőkútról, a falon elhelyezett stációkról tett említést gyerekeinknek.

Zárásként egy gazdag emberről szóló tanító mesét hallhattunk. A történet jobb megértését segítette , hogy Adolf Atya a történet egyes részeit papíron meghajtogatta-szemléltette- a gyerekeknek. Iskolásaink és mi felnőttek is, egy nagyszerű, sok érdekes dologra kiterjedő, élményszerű „előadást” halhattunk.

Ezúton is köszönjük Adolf Atyának és Isten áldását kérjük egész életére!

Isóné Poncsák Eszter

Történelem-hittanár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A református templomban jártunk…

ÁLDÁS  ,BÉKESSÉG!- köszöntötte a gyerekeket Szatmári Lajos esperes Úr, amikor  honismereti óra keretében 6., 7.osztályos tanulókkal a megnéztük, meghallgattuk a Református  templom történetét.

A tiszteletes Úr röviden-évszámokkal alátámasztva- mondta el a legfontosabb dolgokat a  templom történetére vonatkozóan, amelyből megtudhattuk, hogy 1825-ben került sor a ma látható templom alapkőletételére(az építőanyagot már jóval korábban gyűjteni kezdték) és 1828-ra készült el. A gyerekek itt is hallhattak – a már oly sokszor emlegetett – Tallián és Csapodi családokról, hiszen a templom építéséhez a téglákat(72.000 db )a nevezett családok ajánlották fel.

1886-ban óriási vihar pusztított Ádándon, melyet egy hatalmas tűzvész kísért ,ekkor a templom  leégett, a harang is lezuhant.

A helyiek példamutató összefogásával újjáépült az Isten háza, de az I. világháború alatt ismét megrongálódik,  bombatámadás éri.

1973-ban teljes tatarozáson esett át a templom, és a mai napig közadakozásból sokat szépítgetik.

A templombelsőről megtudtuk, hogy a szószék barokk stílusú, az orgona közadakozásból 1902-ben épült, az oldalbejárat felett faragott pelikán látható és központi helyet foglal el az Úr asztala, amely szintén jó szándékú emberek felajánlásával készült el.

A templom megtekintése után megnéztük a református egyház levéltárát ill. a féltve őrzött és gyűjtött dokumentumait , tárgyait. Láthattuk többek között:az 1826-ból származott kelyhet, régi pecséteket, anyakönyveket , valamint itt őrzik az 1848-ból származó, Kossuth Lajosnak a Magyar Nemzethez intézett- fegyverbe szólító- eredeti dokumentumát is.

Ennek kapcsán a gyerekek elénekelték a Kossuth Lajos azt üzente…….  kezdetű éneket,  így  remek hangulatban, sok-sok új  ismerettel gazdagodva  biciklizhettek vissza az iskolába.

 

Ezúton is köszönjük a Tiszteletes Úr segítségét, értünk végzett munkáját!

Kérjük  egész életére Isten bőséges kegyelmét és áldását!

Isóné Poncsák Eszter